Miről is szól az összpiknik?

 2011.05.06. 17:30

Eszünk ágában sincs kérdőre vonni a Deszkás Piknik elnevezésű mozgalom által elért eredményeket vagy látásmódját, mivel tény, hogy az évek alatt megrendezett felvonulások, versenyek és bulik számottevően segítették a gördeszkázás hazai helyzetét. Sok megértő fül megtalálása mellett még a tavalyi, önkormányzatok által létrehozott skateparkok megszületésében is komoly szerepet játszott a Piknik hangja. A mostani felvonulás viszont már kicsit másabb, mivel az összes utcai extrém sport sanyarú helyzetére szeretné felhívni a figyelmet. Egy 7 pontban megfogalmazott petíciót is alá lehet írni virtuálisan, mely véleményünk szerint néhol már elrugaszkodik a valóságtól és nem minden pontban a gördeszkások valós érdekeit tartja szem előtt, amit a Piknik egész eddig ugye hirdetett és magára vállalt. Ez nyilvánvaló, mivel az összes ilyesfajta sport szerelmesét próbálja megnyerni és egy szélesebb körű, komoly tüntetésre felszólítani.

 

Ezzel szemben rajtunk, gördeszkásokon a tavaly kb. szeptember óta lezajló események tudatában nem egy ilyen éles elégedetlenségnek, hanem inkább egy fanyar, amolyan magyaros, de mégis elégedett hangulatnak kéne úrrá lennie, belegondolva abba, hogy a fővárosban - a szép múltú parkjainkat leszámítva - eddig még ezeknek a lehetőségeknek a töredéke sem állt rendelkezésünkre. Elismerjük, hogy a többi extrém sportra, de persze a gördeszkázásra is ráfér még a szabadon igénybe vehető és jól kialakított területek születése, de ezt már szerintünk nem az ilyen kérdésekben amúgy is vállvonogató önkormányzatokra kéne bízni.  Az egész elhatározással még nem is lenne baj, mert ha a május 8-i felvonulás kicsit is elgondolkoztatja a döntéshozókat, már volt értelme az egésznek, viszont a gördeszkásokat egyszer már meghallgatták és tavaly nem is bántak velünk kivert kutyaként. Most már lehet, a többi sport képviselőjén van a sor és nem rajtunk, mivel nem lenne jó ha azok, akiktől épp a segítséget várjuk azt gondolnák a deszkásokról, hogy nekünk semmi se jó vagy elég. A bmx-esek, mountain bike-osok, görkorisok és neadjisten' rolleresek nevében nem szeretnénk nyilatkozni, a pontok után leírt vélemény csupán deszkás szemmel próbálja értelmezni azt. Az bizonyos, hogy az utcai sportolóknak össze kell fognia, és remélhetőleg sok kérdésben össze is fognak majd, de az politikai döntéshozóknak írt felhívást talán máshogy is lehetett volna fogalmazni. Nem szeretnénk bírálni, felülírni vagy megcáfolni az alábbi pontok szavait, csupán egy más meglátásban értelmezzük.   

 

1. Budapest egy csaknem kétmillió lakosú főváros, ennek ellenére nincs olyan minőségi pálya, amely az utcai sportot űzők egyre népesebb táborát kiszolgálná. A pályákat, amelyek az utóbbi időben elkészített néhány kerület, kellő felmérés, illetve egyeztetés nélkül épültek. Ezek a pályaépítések inkább a lakosságnak, mintsem az azokat használó sportolóknak szólnak, miközben több százmillió forint úszik el ezekre a projektekre. Vajon mi az oka annak, hogy vidéken jobb, minőségi pályák épülnek?

 

Lehet, hogy az önkormányzatok által épített pályák nem tartoznak a legminőségibbek sorába, viszont ha azt a tényt nézzük, hogy időközben magánkézből is létrejöttek parkok, melyek még a külföldi színvonalhoz képest is minőséginek mondhatóak - belépőjük pedig az itthoni viszonylathoz képest sem horribilis összeg és a város központjától sem órákra vannak -, akkor elmondhatjuk, hogy ezek a "minőségtelen" helyek még ha nem is oly' kifinomultak, mint gondosan megtervezett társaik, legalább egyfajta szóródást és a változatosság érzetét váltják ki az utcai sportot űzők ugye egyre népesebb táborából. Nyilvánvalóan végbemehetett volna több egyeztetés és felmérés, viszont ha az utóbbi 10-20 évet nézzük a főváros pálya építési szokásainak szempontjából, akkor az is csoda, hogy ilyen hamar és egyáltalán elkészültek az említett helyek. Az meg tény, hogy többségük kizárólag gördeszkásoknak készült, szóval az, hogy a többi extrém sportoló igényét nem elégíti ki teljes mértékben, nem róható fel ilyen szintű negatívumként. Gördeszkás szemmel tehát - persze figyelembe véve az itthoni színvonalat - a parkok még használhatóak, és a hangsúly a "még" szón van, mivel nem érdemes úgy beszélnünk róluk, mintha már romokban lennének. Hibáikat nem felnagyítani kellene és rágódni rajtuk, hanem a pályák gördeszka sportra mért igenis pozitív hatásait mérlegelni, kihasználni az adott helyzetet és felhasználni azt egy esetleges régóta várt fejlődésre. Ha meglétük elkezdésre, folytatásra vagy akár újrakezdésre ösztönöz embereket, akkor már hatásuk kifogásolhatatlan. Ezek a pályák nem egy világverseny megrendezésére vagy a sportban profinak nevezhető személyeknek készültek, de nem mondható, hogy nem a sportolóknak, nem a gördeszkásoknak épültek. Igen, a lakosságnak is szólnak a pályák, mivel láthatja az emberek kevésbé beszűkült rétege, hogy ezt a sportot kulturáltan is lehet űzni, és szerencsére sok szülőt látni, aki kihozza még alig pár éves gyerekét mozogni. Magyarországon sajnálatos módon a mindenkori állami szféra hatalmas torzításairól lehet hallani, szóval nyilvánvalóan ezeknél az építkezéseknél is történtek pénzügyi ferdítések, de nem nevezhetjük elúszott pénznek a pályákra szánt összegeket, főleg úgy, hogy néhol a parkot körülvevő területre is gondosan odafigyeltek (pl. Városligetben). A vidékieket pedig meg kell kérdezni, náluk mitől mennek ilyen sikeresen ezek a dolgok vagy csak egyszerűen elmenni és élvezni, hogy Magyarországon vannak még igényes helyek is. 

 

2. Kispesten nemrég az önkormányzat felépített egy elfogadható pályát, amit megnyitottak, majd fél év múlva bezárták. Mi lesz vele, ha már annyi pénzt kifizettek érte?

 

A kispesti pálya már a kezdetekben is okozott gondot az ott lakóknak, köszönhetően az helyiekkel való egyeztetések hiányának. Az elemek megvannak, remélhetőleg találnak neki helyet - bizonyos források szerint már az önkormányzattal is elindult az egyeztetés az új hellyel kapcsolatban. Az, hogy felhívják erre a parkra és a helyzetére a figyelmet az kifejezetten jó. Nyilván az építtetők se akarják, hogy kárba vesszen a pénz amit rááldoztak. 

 

3. Miközben Budapest több részén tiltják a gördeszkázást, görkorizást, kerékpározást (BMX, Mountain bike) , nincs annyi pálya, amely a mozogni, sportolni vágyó fiatalokat kiszolgálná. Miközben gyakran arra hivatkoznak, hogy nincs pénz ezekre, más, ennél kevésbé praktikus projekteket támogatnak. Például köztéri installációk, utcák átnevezése. Az V. kerület hadat üzent a gördeszkásoknak és a BMX-eseknek. A rendőrök és a közterület-felügyelők gyerekeket vegzálnak, miközben a bűnözők szabadon garázdálkodnak: a kerületben az elmúlt egy évben rohamosan nőtt a bűncselekmények száma!

 

Hogy hol tiltják és hol nem, az eddig se nagyon érdekelte a gördeszkásokat. Tudtunkkal egyelőre csak az V. kerületben van tényleges határozat kiszabva, melynek a megsértése kemény szankciókkal jár, ez persze nem zárja ki azt, hogy esetleg több kerület is átveszi a rossz példát. Általában a rongálásokat a gördeszkásokkal azonosítják, mintsem a bmx, a görkori vagy a roller rajongóival, pedig tény, hogy mondjuk biciklivel nagyobb károkat lehet okozni bizonyos helyszíneken. Az igaz, hogy nincs elég pálya, ami kiszolgálná az utcai sportolókat, de a megnevezésből is kiderül, hogy legtöbbször jobb híján az utcának kell ellátnia ezt a feladatot, mely viszont egy rosszul kivitelezett parkkal ellentétben nem áll útjában a kreativitásnak és a bevállalásnak. Elhatárolódunk a politizálástól és az ujjal mutogatástól, viszont nem mondunk el újat azzal, hogy a köztéri installációk kihelyezése és utcák átnevezése teljesen más terület, és más érdekek is fűződnek hozzá, mint egy gördeszka pálya építéséhez. Sajnálatos tény, hogy így járnak el néha a rendőrök és a közteresek, mi is hallottunk már felháborító közbelépésről, de ez is inkább embertől függ, és nem hisszük, hogy külön parancsba lenne kiadva a kizárólagos terrorizálás. Ezzel a tiltással kapcsolatban meg csak annyit tudunk javasolni, hogy ne üldözzük a sorsot, ha már az 50 ezer forintunkba kerül. A város egyik legkisebb és legforgalmasabb kerületéről van szó, ahol valóban rengeteg a műemlék, a követség és az egyéb deszkásokat nem szívesen látó hely. Ha már mindenképp ebben a kerületben szeretnénk sportolni akkor ott van a jól megközelíthető Erzsébet téri pálya. Az V. kerületben annyi rendőrt és térfigyelőt, egyéb kamerát és kopasz biztonsági szakembert látni, hogy a bűnözők azért nem rohangálnak olyan jó kedvvel.

 

4. A megépült pályák kicsik és nem multifunkcionálisak. Kérjük, hogy az önkormányzat valamennyi utcai sportot támogassa pályaépítéssel! Miért nem olyan céget bíznak meg az ilyen pályák építésével, akik képesek ezen összes sportok kiszolgálására? Ráadásul olcsóbban, mint a jelenleg felépítettek. Vegyék végre észre, hogy a sportolási szokások mára már megváltoztak, és rengeteg fiatal űzi ezeket a sportokat. A pályák építésnél, tervezésénél vegyék figyelembe az utcai sportolók igényeit, véleményét és egy esetleges pályázat elbírálásánál kérjék ki az olyanok észrevételeit, javaslatait, akiknek épülnének az ilyen pályák. Mert nálunk ki tudná jobban megítélni, hogy egy adott pálya jó vagy sem az ilyen sportokra? A facebook-on és egyéb internetes felületeken megtalálhatók vagyunk. Állunk az egyeztetések elébe!

 

Igaz, hogy a meglévő pályákat nem használhatja mindenki ugyanazzal a lelkesedéssel, sőt a legtöbb helyen tilos a biciklizés és a rollerezés, valahol még a görkorcsolyát is ellenzik a kitett táblák, viszont a pályákat legnagyobb részben használó gördeszkások az eszköz méreteinél fogva megtűrik a korisokat. Egy, az összes sportot kiszolgáló park felépítése hatalmas munka és temérdek pénz lenne, főleg ha több ilyen parkról beszélünk. Figyelembe kell venni, hogy manapság ezen sportok űzéséhez szükséges területek méretei egyre inkább távolodnak egymástól, és ez magával vonzza, hogy teljesen más elemek lehetnek alkalmasak a kielégítő használatra. Hazánkban leginkább a gördeszkázás és a bmx-ezés az érintett, viszont ez esetben tényleg legjobb választás a különköltözés, amire legjobb példa a The Lab. A remélhetőleg növekvő létszámot számláló görkorisok csekély tábora képes lehet akár egyszerre használni egy deszkás vagy akár egy bringás pályát - persze csak ha megfelelő számukra a talaj és az elemek minősége, de a méretek szélsőségeit könnyebben viselik - és még sok helyet sem foglalnak, a rolleresek pedig érdekes közeg, leginkább egészen fiatal srácok, akiket már azért se kéne bolygatni, mert miután kinövik ezt a szenvedélyüket, talán átnyargalnak valamely összetettebb sportra. Ezek után az önkormányzatok felé leginkább a bmx ridereknek lehet panasza, miszerint nekik nem építettek külön pályát és a meglévőkön is tiltják a részvételüket, viszont utóbbiért kár lenne óriási harcokat folytatni, mivel az említett új helyeknél minden tekintetben nagyobbra van szükségük - példának okáért Normafa park, Görzenál - a tényleges fejlődéshez, de ugyan ez a mountain bike használóira is elmondható. A szóban forgó tüntetésre tehát nekik nagyobb szükségük lehet, kapjanak ők is saját pályát a vezetőktől és akkor tényleg elkerülhetők lesznek a viszályok, aztán kérdéses, hogy egy ilyen pályán tiltanák-e a gördeszkázást vagy sem. Az önkormányzatoktól sajnos nem várhatunk el mindent, hiszen más sportok is hasonló helyzetben vannak itthon, valószínűleg a hőn dédelgetett extrém sportjainknak nagyobb felületre és piaci térnyerésre van szüksége, hogy egy lelkes vállalkozás vagy személy - melyre eddig és most is volt példa - a lehetőséget látva fektessen egy esetleges park építésbe, ha másért nem is, a profit reményében. Az utóbbi időben épp a pályahiány miatt egyre kevesebben kezdték el, vagy folytatták ezeket a sportokat, mely mind hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen a piaci érdeklődés. Most rengeteg régi és új arcot látni, még ezeken a "használhatatlan" pályákon is, ami jelentheti azt, hogy ténylegesen nőni fog a extrém sportolók száma, de ez nem fél év alatt kristályosodik ki teljesen. Nálunk csak most kezdenek megváltozni bizonyos sportolási szokások és reméljük kizárólag jó ütemben. Ha sikerül egy igényes parkot kialakítani, legyen az állami vagy magán pénzből épült, akkor mindenképp kérjék ki az adott ágazat képviselőnek véleményét, ezt mi is csak támogatni tudjuk. A magas minőséget, amit ugye elvárnának a sportolók lehet, hogy nem tudná kielégíteni egy közterület, főleg egy olyan, ami mindenkihez közel van.

 

5. Az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen mozgás közösségi érdek. Vegyék végre észre a döntéshozók, hogy a pályaépítésekkel a mostani és a jövőbeni generációt szoktatnák hozzá a mozgáshoz, ezzel pedig a betegségeket előznék meg, az egészséges életmódhoz járulnának hozzá!

 

Ez is tény és rendben van, de más, ennél sokkal egészségesebb sportokra sincs elég pénz fordítva, amelyek lehet, hogy több pénzt hoznának a konyhára. Mi, akik benne élünk ebben a sportban, tudjuk, hogy nem ritka, hogy alapesetben ugyebár bemelegítés nélkül kezdjük el szétrakni a spotokat, és ezt pedig már többünk huszonévesen elkezdi érezni a térdén. 

 

6. Kérjük, hogy minden kerületben legyenek pályák, amelyeket az utcai sportok minden fajtájával lehessen használni, hiszen a most meglévők - Erzsébet tér, Havashalom, Liget – túlzsúfoltak, illetve csak bizonyos sportot űzők használhatják. Ezért lepték el az V. kerületet az utcai sportolók, s ezért lettek balesetveszélyesek a pályák. Ráadásul a felépített pályák a túlzsúfoltság miatt hamar leamortizálódnak. A városligeti pályáról kitiltották a BMX-eseket. Miért? Miért olyan a pálya, hogy BMX-esek nem használhatják amikor a kerület telis teli van BMX-esekkel. Igény bőven lenne a pálya használatára.

 

A 4-es pontban leírt, még valószerűbb pályaépítésre való felhívás, kérés itt már kissé elrugaszkodik a földtől egyfajta növekvő tendenciát folytat csak nem biztos, hogy a realitás irányába. Szóval a megfogalmazás szerint legyen a város minden (23) kerületében legalább egy olyan pálya - lehetőség szerint akkor már hatalmas, mivel be kell fogadnia minden sport szerelmesét - , melyet mindenki egyformán tud használni és használhat is, vagy legyen mindenhol több, az extrém sport szegmenseit kielégítő park-hálózat. Ha ebbe belegondolunk és még a különbségeket is nézzük - mely bővebben a 4-es pontban van kifejtve - akkor láthatjuk, hogy mindezt önkormányzati pénzből létrehozni egyszerűen lehetetlen. Nyilván hallottunk róla esetleg láttunk olyan várost, ahol egymást érik a pályák és jóformán minden utca sarkon van pár ív vagy korlát, de ezek mind olyan helyek, ahol az említett sportok nagyobb múltra tekintenek vissza vagy valamilyen oknál fogva - általában pénz - nagyobb megbecsülést élveznek. A legszínvonalasabb külföldi pályák többségét nem feltétlen állami pénzből hoztak létre. Persze valósuljon meg ez az álom, mi utcai sportolók örülnénk a legjobban, ha Budapest az extrém sportok fővárosává válna, de addig, amíg nagyvároshoz mérten ekkora különbségek fedezhetőek fel a kerületek és városrészek között, amíg néhol 100 évre visszatekintő sportágak küszködnek a fennmaradásért, és amíg nincs legalább egy világszínvonalú eredmény - tisztelet a kivételnek - , addig ez a felvetés karácsonyi kívánság marad csupán. A tavaly épült pályák feltehetőleg csak azért tűnhetnek túlzsúfoltnak, mert páran - leginkább biciklivel - nem rendeltetésszerűen használják őket. Sok deszkást látni, aki egy nap több parkot is meglátogat, sőt páran még a jó idő ellenére is kimennek a csepeli fedett parkokba, tehát a gördeszkások számára biztosított a szóródás lehetősége. Ahogy már írtuk is, itt elsősorban a bicikliseknek lehet problémája a meglévő helyekkel. Balesetveszély és amortizálódás is leginkább akkor van, mikor a kelleténél többen szeretnék a szabályzat ellenére más eszközzel igénybe venni a parkot. A biciklisek érdekeit nem áll módunkban megkérdőjelezni, a városligeti helyzettel kapcsolatban meg csak annyit, hogy ha tényleg olyan sokan vannak azokon a részeken, akkor tegyenek lépéseket a helyszín kihasználásának érdekében.  Ha sikerül egy pályát kiharcolniuk vagy az ottani skateparkban lévő tiltás megváltozását elérni, akkor már érdemes volt számukra a Deszkás Piknik által szervezett tüntetés, de ez a probléma súlyosabban csak őket érinti. 

 

7. Az eddig Budapesten épült látszat „extrém sport pályák” többet ártanak ezeknek a sportoknak, mint használnak, mivel tényleges sportolásra csak a legnagyobb jóindulattal alkalmasak, és csak egy-két utcai sport használhatja, nem pedig mind. És mivel mi csak 4-8 évente, a választások környékén vagyunk fontosak, így elég nagy luxus méregdrágán felépíteni olyat, amit nem lehet rendesen használni. Pedig jó pályákra bőven van példa Magyarországon is, elég lenne körülnézni a legtöbb vidéki nagyvárosban, ahol képesek a megfelelő minőségű és méretű pályákat felépíteni, az már mellékes, hogy mindezt olcsóbban, úgy, hogy azt minden utcai sportoló használhatja.

 

Az önkormányzatok által épült több, mint fél éves pályák negatívumait ki lehet emelni ugyan, de ahogy már Fővárosi Parkdömping című cikkünkben a rossz tulajdonságaik mellett azt is leírtuk, hogy hatásaik - még ha csak a rövid időtávlatot vesszük is - nem vonhatóak ilyen szinteken kétségbe. Ezért is érezhetjük erősnek a "látszat" kifejezést, és érdekesnek azt a megfogalmazást, mi szerint ezek a helyek többet ártanak az extrém sportoknak. Ha az összes utcai sportolónak nem is, de vannak akiknek örömet okoznak ezek a pályák és valahol ez lenne a lényeg.

Szerencse, hogy a legtöbb közeli nagyvárosban van már igényes pálya, mely valamilyen szinten más vizekre tartozik. Természetesen a fővárosi illetőségeknek példát kéne olykor venni egy-egy nagy- vagy kisváros vezetéséről, de a legtöbb vidéki park esetében inkább lelkes kezeknek és kezdeményezéseknek tudható be a színvonal, amire már azért nálunk is volt példa. A budapesti önkormányzatok nem teljhatalmúak, reméljük egyszer valóban sikerül egy "mindenki" számára megfelelő dolgot létrehozniuk, de addig is használjuk, amink van zsörtölődés helyett.  

 

***

 

8. Kérjük, hogy táblákkal jelöljék meg azokat a helyeket, ahol tiltják az extrém sportolást, hogy utólag ne mondhassa senki, hogy ott nem lehet. Illetve kérjük, hogy ahol nincs ott a tábla, ne jöjjenek oda, s találjanak ki mindent azért, hogy eltűnjünk.

 

Az aláírható petícióba már nem bekerülő 8-as pont, kissé ellentétbe helyezi magát a 3-as pontban vázolt köztéri pénzek elköltésével kapcsolatban, és azzal a ténnyel, hogy az utcai sportolókra nem jellemző a szabályrendszerek és az előírások betartása, és ez sokszor azokról a közbeavatkozókról is elmondható, akiket ezek a tevékenységek zavarnak az utcán.   

 

 

Címkék: deszkas piknik osszpiknik

A bejegyzés trackback címe:

https://smirgli.blog.hu/api/trackback/id/tr902867584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása