Az Erzsébet téren készülő pálya építkezése már a finisben jár, amihez Ti is hozzájárulhattok, ha hétfőn 3-kor kijöttök a helyszínre. Padok lefestése, portakarítás és ehhez hasonló munkák várják a szorgos deszkás kezeket, hogy ezzel is közelebb kerüljünk az átadáshoz.

Hétfőn tehát vár mindenkit sok szeretettel a friss és még meleg pálya, amit most jobban szemügyre vehettek. 

FONTOS!!! A kerületi sajtóreferens azonban rossz híreket is közölt: hétfőn még nem tudtok négy kerékre állni a parkban, hiszen a végleges átadás szeptember közepe/vége felé várható, addig pedig szeretnék megóvni a park állagát.

Feltett szándékunk a jövőre nézve, hogy minden héten röviden bemutatunk egy múltbéli nagy deszkás filmet, mindenkit emlékeztetve arra, hogy évekkel ezelőtt is születtek nagy alkotások. 

Első választásom egy olyan film, amely deszkás éveim kezdetén jelent meg és talán a legelső általam látott videok között foglal helyet, ha jól emlékszem az egyik haveromnak volt meg VHS-en. Ez nem más, mint a Transworld 2001-ben kiadott alkotása, a Sight Unseen, melyben olyan személyek szerepelnek, mint az új Emerica filmben (STAY GOLD) is feltűnő Heath Kirchart, a hatalmas sérülésből felépült John Cardiel, a Baker-ös Dustin Dollin, aki a deszkázásnál csak az alkoholt szereti jobban, Henry Sanchez, aki utoljára a 2003-as Streets: San Francisco című filmben szerepelt, illetve a még szárnyait bontogató Tosh Townend, aki már ebben a filmben is a profikat meghazudtolva teszi mindezt. Mást nem is mondok, a névsor beszéljen helyettem, na és persze a tény, hogy ami a Transwolrld kezei közül jön ki, az rossz nem lehet.

A Lakai Limited Footwear csapata a napokban indult el európai, Lakai Voltage Europe Tour-nak nevezett turnéjára. Hozzánk nem is oly' messze fognak állomásozni a srácok, ezért aki esetleg a közelben van, ne hagyja ki a demokat.

Az indulás elött még elküldtek azért egy videót, mely európa északi részén lett lencsevégre kapva az elöző, Lakai Getting Nordical Tour-nak nevezett látogatáson. 

Egyik régi nagy kedvencünk Jim Greco, akinek nem kell bemutatni a kábítószert, de úgy látszik, megérte, hogy lejött róla:

Mint azt már sokan tudhatjátok, a Berrics háza táján mindig történik valami. Steve Berra, Eric Koston és népes csapatuk egy percig sem hagynak minket versenyek és videók nélkül. Többek közt a népszerű Game of S.K.A.T.E. játékot is a saját képükre formálták, így született meg 2009 elején a Battle at Berrics elnevezésű, kifejezetten profi indulókkal tűzdelt S.K.A.T.E. típusú verseny a DVS Shoe Company támogatásában. A nyomtatott szabályrendszerrel és minden körben külön biróval zajló küzdelmet végül 32 deszkás közül Mike Mo Capaldi nyerte, aki 10.000 dollárt vihetett haza. Az összecsapásokat a berrics skatepark hivatalos oldalán hétről hétre nyomon követhettük. Nem zajlott ez másként a Battle at Berrics második felvonásában sem, ám akkor 150 deszkás közül szavazat alapján kerültek ki a versenyzők. A szintén 32 főre megszavazott mezőny éllovasa a Zero-s trükkzsák Chris Cole lett, aki Paul Rodriguez felett diadalmaskodott már-már heroikus küzdelemben.

2010-re elérkeztünk a Battle 3-ik, a DC és az LRG Clothing által támogatott fejezetéhez, mely már egy ideje zajlik ugyan, de a döntő még várat magára. Addig is lehetőségünk van visszanézni a korábbi köröket, amihez mindenkinek jó szorakozást kívánunk.

www.theberrics.com

Magyarországon első ízben tesz látogatást a DC ekkora csapattal, ami jó hír nekünk, és jó hír Nektek is! A különítmény alapvetően melózni jött kicsiny országunkba, ezért saját progjamjukon kívül kettő, hivatalos pontot heggesztettek be a naptárba:

Szeptember 3.: BRONZÖNTŐ POOL - 17.00 Grillezés a DC Europe Team tagjaival

Szeptember 4.: Teréz körút 7. - 16:00  GARAGE STORE - dedikálás, majd session az Erzsin. 

Reméljük, hogy az OSG 11-en fellépni nem kívánó DC Team-tagok az Erzsin találnak majd maguknak megfelelő spotot.

A ma megjelenő Stay Gold című Emerica produkcióhoz kedvcsinálót írni legalább olyan nehéz, mint egy BL-döntőhöz. Egyáltalán nem. Megszokott helyszínek, hasonló fények, durva trükkök és szűk nadrág: az Emerica hű maradt önmagához, mondhatni "arany maradt".

A hét évvel ezelőtti, méltán címzett This Is Skateboarding sikere után a filmkészítési szándék kissé aláhagyott a srácok háza táján. Turné videok persze napvilágot láttak, mint például a Kids In Emerica (2004), de egy egész estét betöltő kemény film még sokáig váratott magára. De ami késik, az nem múlik, így 2010. szeptember elsejére, megannyi trailer és beharangozó után kezünkben tudhatjuk e remeket. Ugyan a DVD megjelenés csak mára esedékes, ettől függetlenül sikerült már megtekintenem a művet, ezért összegezném pár szóban, vigyázva közben arra, hogy Nektek is olyan élmény legyen nézni, mint amilyen nekem volt elsőre.

Az Emerica csapat deszkázását megfogalmazó hangulat és életérzés mit sem változott, a Stay Gold kezdete és felépítése merőben hasonlít a 2003-as társához, de ez inkább egyfajta nosztalgikus örömmel tölt el minket. Ezek a fiúk nem változtak, viszont annál többet fejlődtek és ez elmondható a veteránokra is, akik mellé kiváló újonc gárda érkezett. A lépcsők magasabbak, a korlátok hosszabbak, a sebbesség nagyobb és a régi spotokon keményebb trükkök csattannak - rengeteg bevállalással megfűszerezve.     

A srácok, akik az előző videóban még pofátlanul fiatalok voltak, mára felnőttek és a csapat magját képezik, melletük hasonló jövő várhat az új generáció még "zöldfülű", ám félelmetesen nagyot deszkázó tagjaira. A 21 éves Brandon Westgate - akin talán a legbővebb ruhák vannak az egész csapatból - például szélsebesen száguld egy karcolós metál nótára, de úgy, hogy szerintem ez a srác még életében nem akadt meg kavicsban. A még nála is fiatalabb Justin Figueroa-nak pedig hajánál csak a trükkjei hosszabbak  hátborzongató mélységgel vegyítve. A gyerekkora óta köztudatban lévő Collin Provost évről évre jobb, és ezt ebben a videóban is bebízonyítja, ahogy társa Jamie Tancowny azt, hogy rá sem lehet panasz, sőt. Még a társulat egyetlen színesbőrű játékosán, Marquis Preston-on is jól állnak a szűk cuccok, és tökéletesen megállja helyét a szakadt- inges hippik között. 

Mint azt már említettem, a gárda nagyöregjei is felveszik a kesztyűt, hogy még véletlenül se unatkozzunk. Heath Kirchart és Aaron Suski közel két évtizedes pályafutás után is tud újat mutatni, nem különben a 2003-ban még rövid résszel jelentkező, tetovált mókamester Braydon Szafranski, aki úgy tűnik a káros élvezetek mellett a gyakorlást sem vetette meg. A másik hasonló stílusú legendát Erik Ellingtont sajnos Supra-hoz való igazolása miatt már nem láthatjuk, de helyére a kiváló és elismert Jerry Hsu érkezett, aki nem félti odatenni magát. A fenegyerek Bryan Herman se annyira leépült, mint amennyire annak néz ki, erre bizonyíték, hogy miután totálisan megszégyeníti a piknik asztal fogalmát még húzósabb nótába kezd bele. Az anno kislányok kedvence Kevin "Spanky" Long tornacipőjéhez meg ragad a deszka és erről még a kölyökbajsza sem tereli el a figyelmet. Leo Romero részéről pedig inkább nem mondok semmit beszéljenek helyettem a képsorok. A film befejező momentuma - a This Is Skateboarding-hoz hasonlóan - nem más, mint Andrew Reynolds főnök úr része, aki bátran kijelenthető, hogy az Emerica egyszemélyben. 

A műalkotásról szándékosan nem szeretnék túl sok leplet lerántani (pedig tudom, elég lenne egyet is), a várakozás megérte, a képsorok oltáriak, a zene zseniális, a trükkökben pedig a bevállalás ténylegesen a technika fölé emelkedik. Mindenkinek sok szeretettel ajánlom, deszkás kollégáimnak pedig kötelező darab!